Hírek : Jeep Commander 3.0 CRD teszt |
Jeep Commander 3.0 CRD teszt
mazsola 2006.08.25. 10:45
Miért venne valaki nagyobb Jeepet, mint a Grand Cherokee? Azért, mert heten is elférnek benne? Ugyan! A Commander a megalománia megtestesítője, egyben a klasszikusan szögletes, brutális megjelenésű Jeep hiányát is pótolja a palettán.
A Jeep kínálata korábban sokkal egyszerűbb volt, mint manapság. A DaimlerChrysler nagy hagyományokkal rendelkező terepjárós márkája három típust árult: a klasszikus, örökifjú Wrangler mellett ott volt a nagydarab, szögletes, rusztikus Cherokee, és az elegánsabb, kissé lekerekített, szintén nagydarab Grand Cherokee. Aztán új idők jöttek, ma már úgy gondolják a Jeepnél, akkor járnak jól, ha háromról legalább hatra bővítik a modellek számát a palettán. A kitűzött cél felé jó úton járnak, a trió mellé ugyanis a közelmúltban felzárkózott a Commander és a Compass, mi egyelőre előbbit vehettük birtokunkba.
Tetszetős a robosztus forma
Tetszetős a robosztus forma
Nem kérdés, hogy a Wrangler természetesen megmarad, bár egyre kényelmesebb és személyautósabb terepjáró válik belőle, de alapjaiban még mindig ugyanaz a nyitható tetős, ledönthető szélvédős, egyszerű szerkezetű, elnyűhetetlen járgány. Az elegáns Grand Cherokee koncepciója is változatlan maradt, csak éppen új modellel váltották fel az elődöt, a Cherokee viszont alaposan kicserélődött. Az új modell az Egyesült Államokban Liberty névre hallgat, nálunk ugyan Cherokee emblémával fut, de köszönőviszonyban sincs az előddel. Nem csak kisebb, személyautósabb, hanem szerényebb megjelenésű is annál, kerek lámpái leginkább a Wranglerhez teszik hasonlóvá. Ezzel viszont űr maradt a kínálatban: nem volt olyan Jeep, ami már pusztán ránézésre is borzongást vált ki az emberből, ami elől ijedten húzódnak félre a kisebb kocsik, aminek minden porcikája brutális hatalmasságot sugall. Ennek pótlására vezették be a Commander modellt, ami tulajdonképpen nem más, mint a Grand Cherokee jól bevált alapjaira épített, ám annál majdnem minden paraméterében nagyobb és tekintélyesebb csúcsmodell. Érdekes, hogy hosszra és magasságra közel akkora, mint a Grand Cherokee, széltében nagyobb a Commander, és a dögös design, valamint a szögletes hátsó is hozzájárul ahhoz, hogy jóval nagyobbnak tűnjön nála. Az ötödik Jeep, a Compass tulajdonképpen nem más, mint a Dodge Caliber kissé átöltöztetett változata, és amíg megérkezik hozzánk is, a nagytestvér Commandert máris birtokunkba vehettük.
A jól bevált hűtőrács
A jól bevált hűtőrács
Míg a Cherokee és Grand Cherokee modellek külsejét a Jeep tervezői kénytelenek voltak egy kissé hasonlatossá tenni a konkurenciához, hogy ne csak az elvetemült dzsungelharcosoknak tetsszen, addig a Commander esetén szerencsére szabadjára engedhették a vonalzókat, és a Wrangler puritán egyszerűségéhez hasonló külsőt álmodhattak rá. Nyoma sincs a lekerekített éleknek, minden katonásan egyenesen áll a kocsin, de így jó, hiszen a nagy Jeepen remekül mutatnak a határozott törésvonalak. A Grand Cherokee-hoz képest meredekebb szögben áll, de épp ezért rövidebb a szélvédő, és a karosszéria hátsó része sincs olyan lejtősre kiképezve, helyette szögletes és függőleges hátfal került a nagy Jeepre. A függőleges bura alá bújtatott két körfényszóró remekül áll az autónak, olyan méltóságteljes buldog-képe lesz tőle, de ami igazán remek ötlet, azok a szegecsek. A sárvédő-íveket süllyesztett csavarokkal szegecselték végig, ami legalább olyan jól áll az autónak, mint a Wrangleren a kívülre szerelt ajtózsanérok. Figyelemre méltók még a függőleges hátfal két oldalára helyezett krómozott kapaszkodók, aminek sok gondolkodás után sem tudtam semmi értelmét sem felfedezni, mindenesetre jól néz ki.
Az említett szegecs-motívum
Az említett szegecs-motívum
A szegecs-motívum az utastérben is fellelhető, és talán ez a műszerfal leginkább egyedi eleme. Ezt leszámítva a Jeep, illetve Chrysler modellek szokványos építőkockáiból áll a belső, a műszerek, kapcsolók, a navigációs rendszer és a klíma vezérlése, illetve az automataváltó választókarja mind ismerős például a Grand Cherokee belsejéből, csupán itt más az elrendezésük. A műszerfal a legkevésbé sem személyautós, a széles, nagy felületű panel a vérbeli terepjárókat, illetve teherautókat idézi, az anyagminőség viszont szerencsére nem olyan siralmas. Igaz, közel sincs ahhoz a tapintási élményhez, ami mondjuk egy jól felszerelt Volvo XC90 utasterében tapasztalható, de a kisebb Chryslerekhez képest egészen tűrhető. A rikító fabetét ízlés kérdése, én nem kérném, de a kéttónusú műszerfal és a bőrkárpit kellemes környezetet teremtenek. Érdekes, hogy a szellőzést sok kis légbeömlő rostéllyal oldották meg, így tetszés szerint terelhetjük a fuvallatot. Említésre méltó még a kerek krómkilincs, és a sok rekesz, az úti holmiknak bőségesen jut hely, főleg a széles középső kartámasz dobozának köszönhetően.
Érdekes módon a Commanderben nincs olyan sok hely, mint amit külső méretei alapján sejtenénk. Igaz, hogy a vezető magasan ül, de a fejtér csak átlagos, és a megszokottnál jóval szélesebb középső könyöklő és "kardán" miatt a vezetőnek és utasának széltében kevesebb a helye az elvártnál. Talán a szinte függőlegesen álló, épp ezért elég alacsony szélvédő is fokozza azt az érzést, hogy tankban ülünk, mindenesetre nem tudom elképzelni, hogy a szélesre hízott amerikaiak hogyan férnek el kényelmesen. Átlagos termetűnek már bőséges a hely, akárcsak a második üléssorban. Külön javítja a térérzetet a hármas napfénytető, ezt mindenképp javaslom az autóhoz, hiszen elöl különösen nagyméretű és elhúzható, míg hátulra két külön kis nézőablak jutott a két oldalra, melyek ugyan nem nyithatók, de elfüggönyözhetők. Azért, hogy a második üléssorban se szűkölködjünk, innentől hátrafelé néhány centivel magasabb lett az autó teteje.
Ide csak gyerekeket
Ide csak gyerekeket
A harmadik üléssor térkínálatban nem sokkal jobb, mint bármelyik konkurens. Igazából az ilyen ál-hétszemélyes terepjárók egyike sem tud felmutatni emberi méretű harmadik üléssort, ezekre a székekre így legfeljebb gyerekek üljenek hosszabb távra, felnőtteknek csak rövid utakra javasolt. A Commander harmadik sorban lévő, természetesen bőrhuzatú két széke támla terén egész jól áll, de ülőlapja nevetségesen rövid, és a lábtér is erősen korlátozott. Ekkor ráadásul csak 170 literes a csomagtér, könnyen sejthető, hogy a nagy Jeep tulajdonosa igen ritkán használja majd ki a hét ülés lehetőségeit. Annál is inkább, mert nehéz elképzelni, hogy a Commander jól szituált, jól öltözött, vagy éppen kevésbé jól öltözött, de pénzzel bőségesen ellátott tulajdonosa hasonszőrű utasait kuporgásra készteti. Láttak már kiszállni hét embert egy hatalmas terepjáróból? Én még nem. A Commandert sem azért fogják megvenni, mert végre hétüléses, viszont ha a Jeep nem tervez bele hét ülést, akkor meg az a baj. Talán rendelhető opció lehetett volna a hét ülés. A Jeep mentségére szóljon, hogy ha tágas harmadik üléssort nem is tudott tervezni, az ide kényszerülők ellátása nagyon is tisztességes. Nem csak könyöklők és pohártartók jutnak nekik, mint a konkurenciánál, hanem külön szellőzőrostélyok, és egy saját klímavezérlés, amivel több vagy kevesebb, hűvösebb vagy melegebb levegőt kérhetnek maguknak, ahelyett, hogy az előttük ülők elhasznált levegőjét kelljen szívniuk. Példás megoldás.
Majdnem befér a franciaágy is
Majdnem befér a franciaágy is
Variálni legalább olyan könnyű a Commander utasterét, mint a legtöbb egyterű modellét, ha nem könnyebb náluk. A második és harmadik üléssor székei játszi könnyedséggel fekszenek el, elég csupán néhány kilógó fület meghúzni. A harmadik sor üléseinek háttámláján akasztók vannak a táskáknak, és egy-egy gurtni is, hogy könnyen felhajthassuk a támlákat. Ha mind az öt hátsó ülést ledöntjük, teljesen sík és kárpitozott rakterünk lesz. Öt üléssel több, mint ezer literes a Commander csomagtere, kettővel pedig majdnem két köbméter, csupán az a szépséghiba, hogy ez alig néhány tíz literrel több, mint a Grand Cherokee kapacitása. Mindenesetre kevés olyan igény van, amire ez ne lenne elegendő. A csomagteret a hatalmas felületű ötödik ajtó mellett csupán a hátsó szélvédő felnyitásával is pakolhatjuk. Óvatosan bánjunk az ablakot nyitó Window gombbal, annak megnyomására ugyanis rakétaként pattan fel, és ha túl közel állunk hozzá, könnyen orrba vághat az ablak.
Jól jön mellé egy saját jacht is
Jól jön mellé egy saját jacht is
Ha már minden utas és csomag a helyén, indulhatunk! A Commander vezetőülése nevéhez hűen igazi parancsnoki szék, ahonnan pazar a kilátás. Igaz, a szélvédő nagyon meredek szögben áll, ezért alacsony, így például piros lámpánál nyújtózkodni kell, hogy lássunk valamit, de a hosszú, egyenes motorháztető végig látható. A nagy Jeepet valóban olyan navigálni, mintha tankot vezetnénk. Városban nem zavaróak a nagy méretek, nem rossz vele forgolódni, csak éppen a többi autós tűnik olyan kicsinek. Menet közben természetesen terepjárósan hullámzik, bólint, és kanyarban is dől egy kissé, de a helyzet nem vészes, a Commander nem olyan Jeep, ami országúton rosszul érezné magát. A kormány rásegítése bőséges, az autót egyszerűbb terelni, mint a legtöbb személyautót, még egy családanya is megbirkózik vele, akárcsak az automatával. Persze botorság lenne ezt a nagy dögöt kézi váltóval szerelni, főleg azért is, mert az ötsebességes automata jól teszi a dolgát. Nem tétovázik, és ha vált, azt simán, rángatástól mentesen teszi, menjünk akár nyugodt, akár forszírozott tempóban. Terepre térve sem hozható zavarba az autó, mivel a Commander ugyanazt a kipróbált, jól bevált összkerékhajtási rendszert kapta, mint a Grand Cherokee, ráadásul méretei sem nagyobbak számottevően, rossz úton, vagy akár nehéz terepen is beválik.
Korábban a sajtóbemutatón is bevált
Korábban a sajtóbemutatón is bevált
Egyelőre a Jeep importőre óvatos, hiszen csak egyetlen motorral, egy felszereltséggel forgalmazza a Commandert. Ez pedig nem más, mint a háromezres, hathengeres dízel, ami remekül illik ehhez a batárhoz. Kár azt gondolni, hogy 2,3 tonnás üres tömege miatt lomha lenne, bár a common-rail gázolajos "csak" 218 lóerős, azért az 510 Nm maximális nyomaték széles tartományban él, a nagy Jeeppel vehemensen törhetünk előre. A gyári adatok, a 9 másodperces gyorsulás és a 191 km/órás végsebesség nem sokkal maradnak el a hasonló motorral szerelt Grand Cherokee menetteljesítményeitől, a tapasztalat pedig igazolja a számokat. Nem kell nagyon tiporni a gázt, hogy az autó szedje a lábát, a forgalomban nem csak tetemes súly-, de szolid erőfölénnyel is közlekedhetünk. Egyedül a dízel hangja lehet hervasztó az amerikai autóban, de aki mindenáron brummogó benzinest akar, nem küldik el a szalonból, a Commander ugyanis létezik 4,7 és 5,7 literes benzinfalókkal is. Azokkal persze ne számítsunk kedvező fogyasztásra, a dízellel viszont 12 literrel el lehetett járkálni, igaz, nem volt ritka a 15 feletti érték sem. A dízelhez járó Limited felszereltség nem az alapot takarja, így a Commander egyáltalán nem fapados. Jár hozzá hat légzsák és ESP is, a biztonság pedig egyébként is fontos szempont volt a nagy Jeep megtervezésénél, erre a Ford Explorer óta különösen figyelnek a nagy vízen túl, így a Commander gond nélkül teljesített az amerikai független törésteszteket végző intézet próbáján. A jól felszerelt nagy Jeep ráadásul alig drágább kisebb testvérénél, a hasonlóan Limited kivitelű Grand Cherokee mindössze néhány százezerrel olcsóbb a Commander közel 14 millió forintos áránál. Igaz, a hétüléses konkurencia, mint a Toyota Land Cruiser és Nissan Pathfinder, vagy a Volvo XC90 és Land Rover Discovery is legalább 13 millió, ha őket is dízellel, automatával és jól felszerelten kérjük. Velük szemben a Jeep mellett szól amerikai hangulata, brutális megjelenése és remek menetkomfortja, ellene talán kevésbé igényes anyagai vannak. Mindenesetre érdekes színfolt a palettán, hiszen a Commander személyében visszatért a régi Cherokee melákja, egy kis kényelemmel megfűszerezve.
Hosszúság:
4750
mm
V6-os common-rail
dízelmotor
Hengerűrtartalom:
2987
ccm
Maximális teljesítmény:
218
LE /
4000
ford./perc
Maximális forgatónyomaték:
510
Nm /
1600-2800
ford./perc
Hajtás:
összkerékhajtás
Váltó:
ötfokozatú automata
Szélesség:
2149
mm
Magasság:
1740
mm
Tengelytáv:
2780
mm
Nyomtáv elöl:
1589
mm
hátul:
1589
mm
Üres tömeg:
2306
kg
Megengedett össztömeg:
n.a.
kg
Csomagtartó mérete:
170/1950 l
Üzemanyagtartály mérete:
78 l
Gumiméret elöl:
215/55 R18
hátul:
215/55 R18
Végsebesség
191
km/h
Gyári fogyasztás:
Város:
n.a.
l/100 km
Országút:
n.a.
l/100 km
Vegyes:
10,8
l/100 km
Gyorsulás 0-ról 100-ra
9,0
s
Tesztfogyasztás:
12,1
l/100km
A modell alapára:
Főbb konkurensek alapárai:
Jeep Grand Cherokee 3.0 CRD
13 750 000 Ft
Volvo XC90 D5 Summum
13 740 000 Ft
Nissan Pathfinder 2.5D AT LE
13 520 000 Ft
Land Rover Discovery TDV6
12 980 000 Ft
13 990 000
Ft
A tesztelt modell ára:
13 990 000
Ft
Kinek ajánljuk?:
TETSZETT:
NEM TETSZETT:
Hatásos megjelenés
Anyagválasztás
Kényelmes belsõ
Fogyasztás
Rugalmas menetviselkedés
Terepjáró-képességek
Akinek nem elég brutális külsejû a Grand Cherokee, alig drágábban bátran választhatja a tekintélyes Parancsnokot. Aki hétüléses terepjárót keres, szintén ajánlható neki, bár nem hisszük, hogy van ilyen.
|