Mini, Volkswagen Bogár, Citroën Kacsa, de mondhatnánk akár a Golf első generációját, a Renault Twingót,vagy éppen a Toyota RAV4-et. Hogy mi a közös ezekben az autókban? Addig nem látott koncepciójukon túl az, hogy kivétel nélkül az összes egy-egy válasz volt kora létező társadalmi igényeire. Egy autó, illetve szinte bármilyen fogyasztási cikk persze sosem fedheti le az adott nemzet teljes spektrumát, az ugyanakkor egészen bátran kijelenthető, hogy az összes egyfajta stílust képviselt, illetve képviselnek, amelyet sokan kívántak magukénak tudni. Az új dolgokat minden korban a fiatalok preferálják leginkább, az érem másik oldala persze az, hogy ezen modellek többségét tudatosan nekik is tervezik. Ezen megfontolásnak számos oka van, ezek egyike, hogy ha fiatalon megragadnak maguknak egy réteget, akkor azon csoportba tartozó emberek elég jó eséllyel később is a márka, esetlegesen akár még az adott típus mellett maradnak. Ilyen volt Ilyen volt A fent hasraütés-szerűen felsorolt modellek, már amelyiket jelenleg is gyártják, nagyjából és egészében megmaradtak az eredeti koncepciójuknál, ezáltal ugyanazzal az értékrenddel rendelkező közönséget kívánják megszólítani. Van itt azonban egy olyan, korábban roppant markáns célközönséget megkaparintó modell is, amely kilóg ebből a pofás kis elméletből, ezt az autót pedig úgy hívják, hogy Volkswagen Type 2. Nem ismerős? Esetleg a T1? Vagy a Bully? Talán a Microbus? Ha semmi nem rémlik, akkor egyszerűen csak pillantson a mellékelt képre és azonnal be fog ugrani. Ez az az 1950-től '67-ig gyártott Volkswagen kisbusz, amellyel az amerikai virágnemzedék számtalanszor átutazta országukat keresztbe-kasul, miközben egyik havertól a másikig, egyik bulitól a másik tüntetésig mentek. A VW kisbusza ennek köszönhetően akarva-akaratlanul is komoly részt vállalt a hippimozgalomból, a gyakran alaposan kipingált járművek pedig ezáltal kompromisszummentes partibuszokként funkcionáltak. Nem túl egyedi, de azért elegáns Nem túl egyedi, de azért elegáns Ehhez képest ha napjainkban egy ex-hippi, aki mára minden valószínűség szerint többgyermekes, konszolidált családapa, fellapozza a Volkswagen Transporter modellkatalógusát, meglepődve fogja tapasztalni, hogy a Multivan néven futó, a T1 utódjának tekinthető típus már nem buli-, sokkal inkább tárgyalóbusz. A célközönség így már köszönőviszonyban sincs a Microbus-éval, ha mindenképpen valamiféle kontinuitást akarunk belevinni, akkor maximum azt mondhatjuk, hogy azok az emberek, akik anno remekül érezték magukat a Microbus-ban, azok az azóta eltelt 30-40 év alatt megkomolyodtak, egy részükből bizonyára tehetős üzletember lett, akik így megengedhetik maguknak, hogy beszereznek egy Multivant. Hogy ez most vajon előrelépés, vagy visszafejlődés-e, az kizárólag perspektíva kérdése, annyi bizonyos, hogy a Multivan-ben sokkal kevesebb mulatás lesz osztályrészünk, mint a Microbus-ban. Bőrülés, automata váltó, navigáció -
a vezetőnek sincs rossz dolga
a Multivan-ben Bőrülés, automata váltó, navigáció - a vezetőnek sincs rossz dolga a Multivan-ben A Multivan már ránézésre is erősen emlékeztet a Transporterre, véletlenek pedig ezúttal sincsenek: a luxusbusz ugyanis annak ellenére - igen erősen - a VW haszonjármű alapjaiból építkezik, hogy a sajtóanyag a Touareg és a Phaeton mellett a márka harmadik luxusmodelljeként aposztrofálja. A történet ezen pontján azonban ez a tény semmit nem jelent, hiszen a Transporter sem csúnya a maga nemében, így a Multivan sem lehetett ronda. Igaz, a tárgyalóbusz formáját bármelyik nagycsoportos képes lenne megrajzolni, a dizájn kommerszsége azonban ebben a kategóriában nem hátrány, hiszen itt amúgy is csupa hasonszőrű modell található. A furgont ráadásul a lehetőségekhez képest valóban kipuccosították, a változtatásoknak köszönhetően pedig egészen markáns lett az autó orra, a sötétített ablakokkal, a könnyűfém kerekekkel és a színre fújt elemekkel pedig már egyértelműen elkülönül a haszonjármű kivitelektől. Ez az érzés hatványozódik a beltér láttán, ez ugyanis első ránézésre már valóban közel áll egy luxusautóhoz. A műszerfal ugyan szinte teljesen megegyezik a puritánabb és sokkal-sokkal olcsóbb Transporterekével, ellenben a hangulatnak itt már nem sok köze van a teherautóshoz. Az anyagok a márkától megszokottan jó minőségűek, igaz a Golf IV-ben látott kormányt lassan már illene lecserélni, külön jó pont azonban, hogy az összes üléshez két kartámasz jár. A vezetőülésre amúgy kissé nehéz bekászálódni, egyrészt ugyanis magasan van, másrészt pedig nincs semmi, amibe mászás közben kapaszkodhatnánk, ellenben az utasülésnél már tettek egy fogódzkodót az A-oszlopra. A tárgyalótér A tárgyalótér Hátul ennél sokkal komolyabb luxus fogadja az arrajárókat: már a tolóajtók is gombnyomásra húzódnak félre az útból, a széles nyíláson bepillantva pedig igazi business class-hangulat köszön vissza. Itt összesen öt ember foglalhat helyet, hárman a menetiránynak megfelelően, ketten pedig háttal, utóbbiaknak engesztelésképpen külön ülések dukálnak. Mivel hely van gazdagon, ezért butaság lett volna a Volkswagen részéről, ha nem enged meg némi alakítási lehetőséget, ebbe a hibába azonban nem estek bele, igaz az ülések meglehetősen súlyos darabok, így mindennapi pakolászásuk csak konditeremben szocializálódottaknak ajánlható, ezen társadalmi csoport azonban nem bír komoly részesedéssel a Multivan vásárlók között. Az ülések variálására azonban szerencsére csak ritkán van szükség, külön jó pont jár azonban a két fotel között található kis asztalkáért. Ebben található pohártartó, tárolórekesz és hamutartó is, továbbá ügyesen összehajtható, ekkor pedig alig foglal helyet. Az asztallap mérete persze inkább a repülőgépek lehajtható tálcáival, mint a konyhából ismert bútordarabbal vetekszik, de azért két személy még így is kényelmesen étkezhet rajta, szerződések aláírásához - hiszen ne felejtsük, hogy ez egy tárgyalóbusz - pedig tökéletesen megfelel, de pezsgőzni is remekül lehet rajta, na persze csak álló helyzetben és akkor, ha utána nem mi vezetünk. Gombnyomásra nyílnak és csukódnak az
ajtók Gombnyomásra nyílnak és csukódnak az ajtók A tárgyalótérre - nevezzük így a hátsó traktust - valóban odafigyeltek a Multivannál és az előbb említetteken kívül is számos okos extrával tették kellemesebbé, ezek egy része persze csak tesztautónk Highline felszereltségének sajátja. Ilyen például a hátra is elvezetett (háromzónás) klímaberendezés, melynél itt is külön lehet szabályozni a szellőzés intenzitását és azt, hogy hová fújja a kívánt hőfokú levegőt. Az általunk kipróbált példány további érdekessége volt az állófűtés, melynek bekapcsolási ideje 10 és 120 perc között változtatható, valamint távirányítással is működtethető, bár ezt az aktuálisan uralkodó klimatikus viszonyok miatt nem próbáltuk ki. A tárgyalótérben a felsoroltakon kívül van még két 12 Voltos aljzat (további egy darab található elöl, egy másik pedig a csomagtérben) és négy olvasólámpa is. Az ülések variálhatók, az asztal eltüntethető Az ülések variálhatók, az asztal eltüntethető A Multivan tehát eddig valóban egy hibátlan tárgyalóbusz, de vajon milyen hatást kelt menet közben? A válasz kissé lehangoló, ugyanis míg a megjelenés tekintetében nem volt érezhető hátrány a teherautós alap, addig itt már határozottan az. A baj egyik forrása a nem kellően merev karosszéria, melynek köszönhetően szinte megszakítás nélkül nyöszörög az autó különböző változatos helyekről. A következő gond a futóművel van: egy ilyen jellegű autónál az tökéletesen lényegtelen, hogy hogyan fekszik kanyarban (egyébként nem rosszul), sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy milyen hatékonysággal tudja semlegesíteni az úthibákat, illetve hogy mennyire kényelmesen tudja elvinni a hátul konferenciázó utasokat A pontból B-be. Na már most ezzel is vannak problémák, a teherautós futómű ugyanis leginkább az utastérbe vezeti el az úthibákat, ami nagy mértékben ront az álló helyzetben még luxushatású beltér minőségérzetén. A harmadik, luxusautóba egyáltalán nem illő dolog a motorhang. A klasszikus TDI kerregést ugyanis nem sikerült kiszűrni az utastérből, mi több, minden fordulatszám-, és sebesség-tartományban zavaróan hangos. A helyzetet tovább rontja, hogy a motor bizonyos fordulat mellett hajlamos berezonáltatni az egész karosszériát, ami finoman szólva sem túl szerencsés dolog egy tárgyalóbusz esetében. A VW navigációja még nem ismeri Magyarországot A VW navigációja még nem ismeri Magyarországot Vezetni egyébként a Multivant is ugyanolyan, mint a Transportert, leszámítva persze az automata váltót, ami utóbbiban igen ritkán fordul elő. A hatfokozatú szerkezettel alapvetően meg voltunk elégedve, néha azonban nem tudja eldönteni, hogy mit csináljon, ilyenkor pedig mindenféle koncepciót nélkülözve össze-vissza kapcsolgat. A 2.5 literes motor pedig - a hangjától eltekintve - jó választás, a 174 lóerőre és a 400 Newtonméternyi nyomatékra ugyanis valóban szükség van az üresen is közel 2,3 tonnás Multivan mozgatásához. Az öthengeres dízel azonban már megfelelő dinamizmust biztosít az akár 3000 kilós hétülésesnek: 80-ről 120 km/órára 9 másodpercen belül felgyorsul, a végsebessége pedig kicsivel 180 fölött van. A fogyasztása ellenben nem túl kedvező: a rövid tesztidőszak miatt ugyan sajnos jószerivel csak városban sikerült közlekednünk vele, ekkor azonban 14-15 liter alatti értéket nemigen sikerült előcsalogatnunk a fedélzeti számítógépből, ami a ráérős gázkezelés fényében kissé sok, főleg úgy, hogy a cég ilyen körülmények között 10,8-at ígér. Hátra könnyű beszállni a Multivan-be Hátra könnyű beszállni a Multivan-be Nem a benzinköltség lesz azonban a Multivan tulajdonos legfőbb gondja, hiszen aki ennyi pénzt tud szánni egy ilyen jellegű autóra, annak már mindegy is az a pár liter plusz száz kilométerenként. A legolcsóbb kivitel, az 1.9-es dízellel szerelt Trendline ugyan 9 milliótól elvihető, amit azonban már érdemes megvenni, az inkább 15 millió körül van. Ha viszont a legjobb Multivanre vágyunk, akkor igen-igen mélyre kell nyúlni a pénztárcánkban, tesztautónk 17 milliós ára ugyanis még messze nem a csúcs. A hazai importőr birtokában van például egy 44 millió forintos (!) Multivan Business példány is, melyben rengeteg más mellett már nagyképernyős tévé, telefon és fax is van. Egzotikus és pofátlanul drágán mért extrák amúgy is igen szép számmal vannak a Multivan árlistáján, található itt polírozott 18 colos könnyűfém keréktárcsa 1,6 millióért, "piano fekete" fényezés 1.247.000-ért, bi-xenon fényszóró 800 ezerért, vagy éppen a "Multimedia Highend" csomag, valamivel több, mint négymillióért. Az eredeti szellemiség tehát mára már nagyon a múlté, kaptunk helyette egy olyan tárgyalóbuszt, ami álló helyzetben meggyőző és tele van valóban átgondolt, okos megoldásokkal, menet közben azonban már elég komoly hiányosságok tapasztalhatóak, melyek egyértelműen a haszonjármű alapoknak tulajdoníthatók. Luxusautónak éppen ezért nem neveznénk a Multivant, ennek fényében viszont indokolatlanul magas az ára. Nem véletlenül ritka látvány a hazai utakon: egy mobil tárgyalóteremre ugyanis sokkal kisebb társadalmi igény van, mint annak idején egy bulibuszra. Hosszúság: 4890 mm soros, öthengeres, 20 szelepes turbódízel Hengerűrtartalom: 2460 ccm Maximális teljesítmény: 174 LE / 3500 ford./perc Maximális forgatónyomaték: 400 Nm / 2000 ford./perc Hajtás: elsőkerék-hajtás Váltó: hatfokozatú automata Szélesség: 1904 mm Magasság: 1944 mm Tengelytáv: 3000 mm Nyomtáv elöl: n.a. mm hátul: n.a. mm Üres tömeg: 2274 kg Megengedett össztömeg: 3000 kg Csomagtartó mérete: 657 l Üzemanyagtartály mérete: 80 l Gumiméret elöl: 215/65 R16 hátul: 215/65 R16 Végsebesség 183 km/h Gyári fogyasztás: Város: 10,8 l/100 km Országút: 6,4 l/100 km Vegyes: 8,0 l/100 km Gyorsulás 0-ról 100-ra 12,3 s Tesztfogyasztás: 14,7 l/100km A modell alapára: (2.5 TDI Tiptr. Trendline) Főbb konkurensek alapárai: Mercedes-Benz Viano Ambiente L 3.0 CDI 12.008.000 Ft 12.496.800 Ft A tesztelt modell ára: 16.967.000 Ft Kinek ajánljuk? TETSZETT: NEM TETSZETT: kellemes, de nem hivalkodó külső dobálós futómű hatalmas beltér nyöszörgő beltér jó anyagok hangos motor okos extrák ár Sokat gondolkodtunk, hogy kiknek is lehet jó alternatíva egy ilyen modell. Végül arra jutottunk, hogy olyan üzletembereknek lehet jó választás a Multivan, akik valami egyedivel szeretnének reprezentálni partnereik előtt. Ha valaki tud jobb célközönséget, szóljon nekünk is.